Tanácsok az íráskészség feladatrészhez

Tartalom (maximálisan elérhető pontszám: 6 pont)

Nagyon fontos, hogy a három megadott téma közül ne feltétlenül az első ránézésre szimpatikusat válassza – gondolja végig, hogy melyik témához van jól alátámasztható véleménye és ehhez megfelelő szókincse. Ha szükséges, írjon vázlatot, tervezze meg, logikailag építse fel a gondolatait.

Nem az idézet kifejtése, esetleg annak lemásolása a cél, a cikkrészlet csak gondolat-ébresztőül szolgál. Minden irányítási szempontot megfelelő terjedelemben fejtsen ki – egy-egy mondat nem elegendő. A feladat megírásához szükséges a világról való szélesebb körű ismeret, mert középfokon képesnek kell lenni 3-4 tartalmas érvet (ellenérvet) felsorolni!

Itt kerül értékelésre a stílus és a regiszter, ami azt jelenti, hogy egy hivatalos levélben ne használjon rövidítéseket, szlenget, esetleg szóban jól hangzó fordulatokat. Ne kérdezzen és adjon tanácsot – elvégre egy újság szerkesztőségébe a főszerkesztőnek írja a levelet.

Tudni kell, hogy az olyan írásprodukció, mely nem arról szól, ami a feladatszabásban van, nulla pontos, nemcsak tartalom, hanem minden más kategóriában is.

Szókincs (maximálisan elérhető pontszám: 4 pont)

Azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs a szintnek és a szituációnak megfelelően igényes és változatos-e, nem vét-e a vizsgázó értelemzavaró hibát vagy hibákat.

Nyelvhelyesség (maximálisan elérhető pontszám: 4 pont)

Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó a középfokon elvárt szerkezeteket (pl. feltételes mód, szenvedő szerkezetek, műveltetés, a segédigék és igeidők stb.) képes-e értelemzavaró nyelvtani hibák nélkül használni.

Helyesírás (maximálisan elérhető pontszám: 2 pont)

Az itt elérhető maximális pont elérése érdekében érdemes időt és energiát fordítani egy „végső” olvasásra, amikor helyesírási és központozási szempontból ellenőrizheti munkáját.

Szerkezet (maximálisan elérhető pontszám: 4 pont)

Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogyan építi fel az általa alkotott szöveget, logikusan rendezi-e az irányítási szempontokat és az ehhez kapcsolódó érveket. Érdemes odafigyelni a bekezdések világos elkülönülésére, a szövegkohéziót biztosító szavak/kifejezések (kötőszavak) helyes használatára. A bekezdéseket nem szükséges az irányító szempontok sorrendje szerint kifejteni, de figyeljen a logikai sorrendre! Itt kerül értékelésre az is, hogy az írásmű mennyiben felel meg az olvasói levél formai követelményeinek. A levelet „levegősen”, „másfeles sorközzel” írja, hogy a javító számára áttekinthető, jól olvasható, jól javítható legyen. A vizsga titkossága érdekében mindig kitalált adatokkal (név, lakcím) dolgozzon.